Munka otthonról friuli, Nyugat-túraajánlat: tenger és hegy randevúja, az itáliai Friuli-Venezia Giulia régió

Önálló kiadványok. Otthon és haza Ez a könyv közel két évtized kutatásain alapul. Ennek során a romániai magyarsággal foglalkozó forrásfeltáró, tudásszervező és -megjelenítő prog-ramokat hoztam létre. Ebben a munkában nem a két világháború közti romániai magyarság történetét dolgoztam fel, hanem a működés modelljé-nek elemeit akartam összerakni.

Bevezetőmben először a címadásról szólok 1majd az alapkérdésekről és a dolgozat szerkezetéről 2. Ezt követően öt, általam a téma szempont-jából fontosnak tartott munkával kapcsolatban fejtem ki, hogy azokból mit is okultam és mennyiben más az én látószögem 3. Arról is szólok, hogy mire nem vállalkozhattam ebben a dolgozatban 4.

Végezetül munka otthonról friuli megközelítésem újdonságait 5 és a továbblépés lehetőségeiről is szólok 6. Az Otthon és haza cím tartalma A könyv címe egy témahagyományt jelenít meg.

Paál Árpád romániai magyar kisebbségi közíró, a dolgozat egyik visszatérő szereplője kéziratban és torzóban maradt munkájának címe: Otthon-haza.

Előszó és katalógus. Szeged, Scriptum kft. Iasi—Budapest, Regio—Polirom,— In Mikó Imre: Az erdélyi falu és a nemzetiségi kérdés.

Ilyen a huszonegyedik századi rabszolgaság Nyugat-Európában

Csíkszereda, Pro-Print, Tehát a könyv mozaikszerűsége mögött szerves építkezés áll. Gyimesi Évától született meg a nyolcvanas évek Romániájában: honvágy a hazában.

Ez is az otthonosság hiányzó szerkezetét megkonstruáló erdélyi magyar értelmiségi hagyomány része. Egyik a személyes, másik a munka otthonról friuli önazonosság megnyilatkozásának és kiteljesítésének szabadságát és keretét nyújtja, mi pedig neki adjuk cserébe s önként értékteremtő munkánk gyümölcseit.

Ennek tartalmát pékségek hálózata mennyit kereshet értékeit romániai magyar kisebbségiként mindketten csak elképzelni tudták, de közösségükben meg-élni nem volt lehetőségük.

A dolgozat azonban nem egy ideológiát, a kisebbségi kérdés kezelésének lehetséges történeti módját6 kívánja a középpontba helyezni, hanem a közös-ségi önszerveződés működését. Munkám nem a Paál és Cs. Gyimesi munka otthonról friuli jelzett hagyománnyal szemben, hanem a konstrukció működésének megértése érdekében készült. Ugyanakkor a gyakran ideologikus kisebbségi szakiro-dalomhoz képest sokkal inkább az érdekviszonyokról szólok, tudatosan dezideologizálom a léthelyzeteket.

A címben arra is utalhatnék, hogy miként lesz az otthonból haza, vagy haza-elvárás. Csakhogy ha a két kifejezés működését tisztázzuk, látni fog-juk, hogy a külhoni magyarság történetében ezek nem egy lineáris fejlődés-történet elemei, munka otthonról friuli a két fogalom tartalma közti feszültségről, folya-matos reintegrációkról van szó.

Paál Árpád: Törvény a székely közületek közművelődési önkormányzatáról, a Párizsban Magyar Kisebbség, Gyimesi Éva: Honvágy a hazában. Esszék, interjúk, publicisztikai írások. Budapest, Pesti Szalon,— A magyar elképzelések — In Konfliktusok és kezelésük Közép-Euró-pában. A kisebbségpolitikai retorikában a haza megtalá-lása a végső célja a saját közösség építésének és az emancipációs törekvé-seknek. Erre előtt ben sor is került, ami lényegében azt jelentette, hogy a romániai magyar nemzeti mozgalom Észak- Erdéllyel visszakerült része a magyar nemzetépítés alkotóeleme lett, sajátos intézményességgel és funkcióval.

De akkor meg épp a regionális sajátosságok erősödtek fel, igaz, többségi pozícióban.

Adatvédelmi irányelvek

Ma a kisebbségi magyar közösségek nemzeti mozgal-mainak a kisebbségi nacionalizmusuknak végső célja a saját kvázi társadal-maik létrehozása és a magyarországi emancipáció. Lásd erről: Bárdi Nándor: Tény és való.

Az adatait megoszthatjuk a Dolphio Technologies csoport tagjaival a Dolphio Technologies csoport vállalataival kapcsolatos részletekért kérjük, nézze meg a dolphio. Adatait soha nem adjuk tovább, értékesítjük vagy cseréljük el marketingcélokból a Dolphio Technologies csoporton kívül álló külső felekkel. A harmadik feleknek továbbított adatokat csak az Önnek nyújtott szolgáltatás lehetővé tétele érdekében használjuk fel.

A budapesti kormányzatok és a határon túli magyarság kapcsolattörténete. Pozsony, Kalligram,40— Gondolat, Budapest, Ablonczy Balázs — Bárdi Nándor: Határon túli magyarok: mérleg, esély, jövő.

Nemzetközi gépkocsivezető

In Határon túli magyarok a Részletesebben, az eredeti forrásban: Öllős László: Az egyetértés konfliktusa. A Magyar Köztársaság alkotmánya és a határon túli magya-rok. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet,67— Lásd Lanstyák István: Nyelvünkben — 12 érzete; a hazátlanság idegenségérzete és a hazafiság, mint a nemzetiesítés és az örökségesítésben való részvétel.

Ugyanígy a nyitott társadalom funkcióját tekintve Hermann Bausinger meghatározását tartom mértékadónak. Amely megadja a viselkedés biz-tonságát, a haza, mint ember által formált környezet. Alapkérdések és a munka szerkezete Az alapkérdésem az volt, hogy mi működteti a kisebbségi közösség önszer-veződését, mennyiben és miért sajátos ez a történeti, társadalmi jelenség? Elméleti szempontból két szakirodalmi kiindulópontom volt. Regio, Magyarország és a nemzeti azonosság után.

Identitáspolitika és nemzetfelfo-gás Magyarországon a rendszerváltás óta. Budapest, Napvilág,— De különösen a harmincas évek elejétől, mintegy ennek előkészítéseként folyt a romániai magyarságon belül a saját társadalom építése, amely Smith kommunalizmus kategóriájához kapcsolható, a helyi kvázi- önkormányzati intézményépítéshez. Ugyanakkor ez a Lijphart-i pilléresedés és párhuzamos társadalomépítés modelljére is jó példa anélkül, hogy a román nemzetállam elfogadta volna.

Egy ország, ahol tisztelettel ülik körbe az asztalt, és minden étkezés ünnep | Sokszínű vidék

Ennek nyomán tekinti Kántor Zoltán ezt párhuzamos nemzetépítésnek, amely intézményépítésben, kulturális vagy terü-letei autonómia-követelésekben jelenik meg. Smith: The Ethnic Revival.

Cambridge, Cambridge University Press,15— Szintén ez a következőkben kommentálandó. Horváth Sz. Ferenc által írt mono-gráfia elméleti kiindulópontja: Elutasítás és alkalmazkodás között.

Otthon és haza: Tanulmányok a romániai magyar kisebbség történetéről

A romániai magyar kisebbségi elit politikai stratégiái — Csíkszereda, Pro-Print,— Arend Lijphart: The Politics of Accomodation. Pluralism and Democracy in the Netherlands. Berkley, University of California, A párhuzamos társadal-maknak a gyarmati társadalmakon belüli kiépülését dolgozta fel: John Sydenham Furnivall: Colonial Policy and Practice.

Nyugat-túra szöveg és fotó: Phreek További gondolatok az udinei idillről, a hentes előtti sorszámtépésről, Palmanova csillag alakú erődjéről és a Gucci táskákról — már amennyi egy hétvége élményeiből leszűrhető volt. Hirdetés Hirdetés Hirdetés Május első napjaiban vállaltunk be egy kisebb hétvégi túrát az északkelet-olaszországi Friuli-Venezia Giulia régióba, ami egy tulajdonképpeni átjáró a balkáni mediterráneum és a nyugati világ között.

Ebben az irodalomban megkü-lönböztetik a kulturális és a strukturális pluralizmust. A magyar esetben a kolonizá-ciós irodalom terminusához képest inkább a kulturális pluralizmusról beszélhetünk, hiszen a meglévő, korlátozott hatókörű magyar kisebbségi intézményi alrendszerek nem zárják le a csoportok közti átjárást.

Pierre van den Berghe: Race and Munka otthonról friuli. A Comparative Perspective. New York, Wiley,Richard A. Schermerhorn: Comparative Ethnic Relations. A Framework for Theory and Research. Chicago, Chicago of University Press, A kisebbségi nacionalizmus kezelésének kritériumai Nyugaton és Keleten. Fundamentum, Közben munka otthonról friuli az elit — amint ezt Biró A.

Zoltán állítja22 — folyamatos legitimitáshiánnyal küsz-ködik, amelyet külső kapcsolódási pontokkal és a saját társadalom építésére vonatkozó elvárásokkal pótol. Ezzel mintegy célt és keretet ad az egyébként tagolt kisebbségi közösség saját magáról folytatott közbeszédének. Ezt neve-zi Papp Z. Attila a romániai magyar újságírótársadalmat vizsgálva keretiz-musnak.

Ez különösen abból a szempontból érdekes, hogy Magyarország és a kár-pát-medencei nemzetiségek, a magyarsággal szomszédos népek kapcsolata két évszázada a párhuzamos nemzetépítések története. Ezt követően pedig — mivel a közösségeiket a nemzeti együvé tartozás szervezte — a kisebbségi elitek mint kisebbségi nemzetépítők léptek fel.

Ebből adódik az a helyzet, hogy munka otthonról friuli romániai, a szlovákiai, a szerbiai és az ukrajnai magyar kisebbségek mint politikai közösségek részesei az adott ország politikai rendszerének közösségének?

Az államszocializmus időszakában aztán az állami homogenizáció, a hetvenes évektől pedig erre ráépülve a hatalmi legitimációként használt nemzeti retorika határozta meg a szomszédországi magyarságpolitikákat. In Uő: Stratégiák vagy kényszerpályák. Tanulmá-nyok a romániai magyar társadalomról.

Csíkszereda, Pro-Print,50— Attila: Keretizmus. A romániai magyar sajtó-nyilvánosság a kilencvenes években.

Csíkszereda, Soros Oktatási Központ, Kiss Tamás: Kolozsvár, mint központ: lehetőség, vagy illúzió? Korunk, A politikai közösség és a nemzet értsük annak dominánsan politikai vagy kulturális értelmezését alapvetően az azonosulásban, pontosabban az utóbbihoz kapcsolódó lojalitás érzelmi-kulturális természetében különbö-zik egymástól.

Itt fel lehetne tenni a kérdést, hogy akkor Közép-Európában a politikai közösség és a politikai nemzet vajon nem volna azonos? Történe-ti értelemben nem ismeretlen ez a szituáció, hiszenilletve után a magyarországi nemzetiségek hasonló helyzetben voltak.

Az állami politi-ka nem ismerte el külön politipoliti-kai és nemzeti entitásupoliti-kat, hanem a magyar politikai nemzethez való tartozást kívánta meg tőlük, miközben csak részben tudta őket integrálni.