Stratégiák gyakorlása lehetőségek szerint.

Bevezetés a sportpedagógiába 4.

4.1.Oktatási stratégiák

Tekintsük át most röviden ezeket. A cél megvalósítása érdekében módszereket, eszközöket és szervezési módokat vethetünk be, ezek kombinációját pedig stratégiának nevezzük. Az oktatási stratégia tehát, amikor a konkrét cél elérése érdekében meghatározzuk a különféle eljárásmódokat, az oktatási módszereket, kiválasztjuk a használatos szervezési módokat és az oktatási eszközöket. Míg az oktatás fogalmánál, az oktatás- és a tanulásfogalom gyakori egybemosódásával találkozunk, addig itt a stratégiáknál hasonló probléma merül fel.

A szakirodalmak gyakran ugyanarról a tartalomról, hol módszerként, hol pedig stratégiaként tesznek említést.

Falus Iván oktatási stratégiákról, Nagy Sándor a tanítás-tanulási stratégiáiról, Báthory Zoltán pedig tanulásszervezés stratégiáiról beszél. A stratégia kapcsán nemcsak többféle megnevezéssel, de többféle felosztással is találkozunk. Leggyakrabban a különböző oktatási célok alapján csoportosítják a stratégiákat. A motoros oktatásban sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a mozgásos cselekvések tanítására, cselekvések - cselekvéssorok megtanulására, készségek fejlesztésére csakis a kondicionálás stratégiája az egyetlen lehetséges eljárás.

4.2. Oktatási módszerek

Két inger sorozatos társítása következtében egy bizonyos idő eltelte után összeköttetés épül ki a két ingerhatás megfelelő területei között. A reflextanulás a tanulás legalapvetőbb formájának tekinthető.

A kondicionálás egyik legfontosabb feltétele a két inger többszöri, tér-időbeli érintkezése. A legkisebb elsajátítási egység a mozdulat, amely fiziológiailag nem más, mint egy feltételes reflex.

A klasszikus kondicionálás nem az egyetlen fajtája a kapcsolatképzésnek. Tanulás során nap, mint nap kerülünk szembe problémákkal. A tanulás folyamata legtöbbször problémamegoldással kezdődik, sőt probléma miatt gyakran meg is szakad. Az instrumentális kondicionálás folyamatában ilyen problémaszituációról beszélhetünk.

Egy új mozgás, vagy egy összetett cselekvéssor megtanulása, jellegzetes motoros probléma. Véletlen mozgások gyakorlása révén sikeres és sikertelen próbálkozások közepette tanuljuk meg a mozgásokat.

Kapcsolat A szervezeti stratégia A cégcsoport stratégiájának alapvetően Debrecen Megyei Jogú Város stratégiai céljaira épül, annak szerves részét képezi. A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. A holding szervezet stratégiai célkitűzései: növekvő eredményt termelő, kiegyensúlyozott likviditást biztosító gazdálkodás elérése a teljes cégcsoport esetén, teljes átláthatóság és megbízható működés folyamatos fenntartása, jogszabályoknak, belső szabályzatoknak, határozatoknak, eljárásrendeknek való megfelelés biztosítása, ezzel a tulajdonosi kontroll hatékony gyakorlása, minimális kockázatú, üzembiztos működtetés feltételeinek biztosítása, ügyfél- és munkavállalói elégedettség maximalizálása, tulajdonosi érdek- és tagvállalati képviselet biztosítása, hatékony, emberközpontú, erős bizalmon alapuló kriptobot androidhoz kultúra működtetése, közös cél, közös küldetés  csapatszellemiségének kialakítása, üzleti érdekeink képviselete, éves üzleti tervek realizálása, közép- és hosszú távú stratégiai, üzleti tervezés létrehozása és működtetése, új bevételi források és befektetési lehetőségek feltárása és megvalósítása. A stratégiai fókuszok A Debreceni Vagyonkezelő stratégiai feladatainak két fókuszterülete van. Az egyik a holding szintű stratégiai fókusz, a másik a vállalatcsoport szintjén megvalósuló stratégia.

Az ember mozgásos problémáinak megoldása sem hirtelen történik, hanem tévedések, véletlen beválások közepette, próbálkozások sorozatában. A klasszikus és az instrumentális kondicionálással nemcsak motoros reakciókat lehet átalakítani, hanem kísérletek bizonyítják, hogy még az emóciók is kondicionálhatók.

A szervezeti stratégia

Ezzel a fajta elkerülési kondicionálással is gyakran találkozunk a sportban. Had szemléltessük egy egyszerű példával. Amikor a tanítványt negatív ingerhatás éri leesik a szerről és megijed; fejesugrás helyett hasra érkezik a vízbe, ami fájdalmat okoz, stb.

Thorndike továbbgondolva a Skinner kísérleteit, és csökkentette a felesleges mozgások mennyiségét a macska tartózkodási ideje ketrecben csökkent, egy bizonyos végrehajtás után ugyanis megtanulta kinyitni a ketrecajtót. Thorndike és Skinner kísérleteinél a különbség az volt, hogy Thorndike macskája látta a célt a ketrecen kívül elhelyezett halatamíg Skinner kísérleti állatai csak kerülő úton jutottak a táplálékhoz, így több gyakorlásra volt szükségük a cél eléréséhez.

Ezek a kísérletek azt mutatták, hogy bonyolult feladatok megtanulása is lehetséges, ha a feladatot kisebb összetevőkre bontjuk és a kisebb egységek feladatainak sikeres megoldásakor a tanulók jutalomban részesülnek.

Ezt az elvet alkalmazzuk emberi tanulásnál, és természetesen a mozgástanulásnál is. A Skinneri lineáris programozás a tananyag kis egységeire bontását jelenti, biztosítva a tanulók aktív tevékenységét és helyes válaszaik megerősítését. Ez tekinthető a programozott oktatási mozgalom kezdetének. Az elvet számos pszichológus és pedagógus tökéletesítette és fejlesztette tovább Biró, a,b. A mozgásos cselekvések tanításánál szükséges megemlíteni Köhler cit. A ketrecbe zárt majom, a tőle távol elhelyezett élelmet csak eszközzel tudta elérni.

Felismerte a cél-eszköz viszonylatot és az eszközhasználat lehetőségét. A motoros tanulásban, az egyes oktatási szituációk megoldásában a belátásnak nagy jelentőséget tulajdonítunk. Az oktatási stratégiáknál az előbb említettek a legismertebbek, de természetesen a stratégiák felosztásának újfajta megközelítésével is találkozunk a sportpedagógia szakirodalmában. Az oktatási stratégiák felosztásánál a Rétsági és Hamar azt veszik alapul, hogy a tanítás-tanulás módszertani problémájának megoldása a résztvevő felek közül honnan indul, a tanár, vagy a tanuló stratégiák gyakorlása lehetőségek szerint.

Így ez a felosztás megkülönböztet tanári és tanulói dominanciájú stratégiákat. Míg a tanítási stratégiáknál a tanár — tanuló interakciókban a tanár tevékenységén, a tanításon van a hangsúly, addig a tanulási stratégiáknál a tanuláson, tehát a tanuló felől közelítenek.

A tanítási stratégiáknál deduktív vagy direkt oktatást és induktív vagy indirekt oktatást különbözettik meg. Természetesen ezek az elvek az edző-sportoló viszonyában is érvényesek. A direkt oktatás olyan stratégia, amely egy adott célból kiindulva, leginkább készségek tanítását segíti.

Cél, a gyors és eredményes készségtanítás. Ez a stratégia kiváló az egyes sportági alaptechnikák oktatására, illetve az egyes mozgásformák tökéletesítésére. A mozgástanítás az általánosból kiindulva halad a részek feldolgozása felé. Míg a tanuló a mozgás egészét végzi a tanár az egyes részmozdulatok, részmozgások javítását. A direkt oktatási stratégiánál a tanár tevékenységen van a fő hangsúly, amely a következő lépésekből áll: célkitűzés; előzetes ismeretek felidézése; ismeretek átadása, bemutatása; irányított gyakorlás; a megértés ellenőrzése rendszeres visszacsatolás ; ha szükséges akkor kiegészítő oktatás; gyakoroltatás más összetettebb helyzetekben.

Ennél a stratégiánál jelentős szerepe van a tanári magyarázatnak, szemléltetésnek, a tanár határozott erőteljes irányításának és a tanulók egyéni gyakorlásának. A direkt oktatási stratégia párja a strukturált tanulás. Amíg a direkt oktatás a tanár felől közelít, a strukturált tanulási stratégia a tanár-tanuló interakcióit a tanuló felől közelíti meg. Leginkább készségek tanítását segíti elő, de különféle mozgásformák finomításában, gyakorlatok - gyakorlatsorok tanulásában is hasznosítható.

Cél a gyors és eredményes készségtanulás.

4. OKTATÁSI STRATÉGIÁK ÉS MÓDSZEREK

A strukturált tanulás alapelve, hogy a tanulás folyamatos stratégiák gyakorlása lehetőségek szerint irányítással zajlik. A tanuló, tanári irányítás mellett gyakorol. A stratégia oly mértékben rugalmas, hogy alkalmazkodik a tanuló életkori sajátosságaihoz, képességeihez, és mozgástapasztalatához. Tanulói tevékenység: a feladat értelmezése; belső kép kialakítása a tanári instrukciók, bemutatás, és az előzetes tapasztalatok alapján; elsődleges gyakorlás, belső kép összevetése a mozgásfeladattal; gyakorlás, izomérzékelés bekapcsolása; gyakorlás, azonos- és változó körülmények között, rögzítés; értékelés befogadása belsővé válása.

A strukturált tanulásnak különféle formái alakultak ki, a könnyített feltételekből kiindulva, önálló végrehajtás; feladatmegoldás egyszerűtől az összetettig; a mozgás fő mozzanatának tanulása után a teljes mozgásfeladat megoldása. A stratégia formái stratégiák gyakorlása lehetőségek szerint, a résztanulás, egésztanulás, egész - rész - egész tanulás.

Stratégiák gyakorlása lehetőségek szerint indirekt vagy nyílt oktatási stratégia nem egyetlen célhoz kötődik, hanem különböző oktatási célok elérésére szolgál. Cél az önállóságra, kreativitásra nevelés, együttműködési, problémamegoldó készség fejlesztése.

Az oktatási stratégia alapelve, hogy a tanár kijelöli a tanuló számára a célt, de nem határozza meg hozzá a megoldáshoz vezető utat. A cél elérésének több módja lehetséges, amelyet a tanulónak magának kell megtalálnia, így önálló, öntevékeny gyakorlás útján jut el a megoldáshoz.

Ez a stratégia a tanulót önálló, kreatív munkára ösztönzi. A tanár tevékenységét a következők jellemzik: a tanár megjelöli a feladatot; kitűzi a célt; motivál; tanácsot ad; indirekt irányítással tökéletesíti a mozgásfeladatot. A nyílt oktatást párja a nyitott tanulás, amely a tanár-tanuló interakcióit a tanuló felől közelíti meg. A tanulóknak jelentős szerepe van a saját tanulásának az irányításában, a tevékenységek kiválasztásában.

A szakirodalom két típusát különbözteti meg a nyitott tanulásnak.

A tanulási stratégiák A tanulási stratégiák az egyéni jellegzetességek vagy belső faktorok csoportjába sorolhatók. A tanulási stratégiák is nagymértékben képesek befolyásolni a nyelvtanulás eredményét. Egy rosszul megválasztott módszer gátolhatja a nyelvtanulót az előre haladásban. Ebből adódhat, hogy hasonló képességű diákok között épp a tanulási stratégia eltérése miatt van különbség, és a háttérben nincsen más probléma. A megfelelő tanulási stratégia megválasztásához figyelembe kell venni az elsajátítandó anyag jellemzőit, illetve a feladatot.

Első esetben a tanulás a kiindulási ponttól nyitott, a tanuló a feladat végrehajtásához nem kap arra vonatkozó információt. A második esetben, mikor a célhoz vezető úton nyitott, melynél tanuló a feladat végrehajtásához már kap arra vonatkozó információt.

A tanuló tevékenysége: az előzetes tapasztalatok alapján a feladat értelmezése; a megfelelő megoldások keresése; a helyes megoldás gyakorlása, rögzítése; önértékelése; befogadása; belsővé válása.

A játékkal, mint oktatás stratégiájával is gyakran találkozunk a szakirodalomban, csak sokan játékos módszerként tesznek róla említést. Korábban már említettük, hogy ez a stratégia és a módszer fogalom téves szinonimaként használatából adódik.

• Bevezetés a sportpedagógiába
• Hogyan lehet biztonságosan tárolni a bitcoinokat

A játék, mint oktatási stratégia fontos szerepet kap a mozgások tanításánál. A játék a nevelés egyik legeredményesebb eszköze. A fiziológiai hatáson kívül olyan pedagógiai, erkölcsi, szellemi tulajdonságokat fejleszt, amelyek a mindennapi életben, a társadalomba való beilleszkedéshez nélkülözhetetlenek.

3.2.5. A tanulási stratégiák

Játéktevékenység közben fejlődnek az értelmi, erkölcsi, akarati tulajdonságok, a közösségi és az egyéni nevelés is megvalósul. Játék során nemcsak a nevelés, oktatás céljai valósíthatók meg, de a tantervi célkitűzések is. A játéknak, mint oktatási stratégiának jelentős szerepet tulajdonítunk a mozgástanítás folyamatában, annak is leginkább az ismeretfeldolgozás, az alkalmazás, és a rögzítés fázisában is.

A kisgyermek alapvető tevékenységi formája, már önmagában is biztosítja a motivációt, megszünteti az ismétlések monoton, mechanikus jellegét. A tanulókat a játék öröme inspirálja újabb és újabb játékos tevékenységre. Ezt a stratégiát nem csak a kisgyermekek oktatásánál lehet sikerrel alkalmazni, de minden korosztálynak, még a felnőtteknek is stratégiák gyakorlása lehetőségek szerint az életkorhoz alkalmazkodó saját játékai.

A játék fokozott aktivációt hoz létre és tarthat fenn, amely nagyfokú hatékonyságot, és eredményes tanulást produkál. Játék közben indirekt módon rávehetjük a tanítványt a feladat végrehajtására, néha még úgy is, hogy észre sem veszi a játékban a célzottan elrejtet feladatot. A játékszeretet egyfelől öröklött ingerszükségletből és a megoldási késztetés motívumaiból táplálkozik Bíró,; Bíró és mtsai A sportmozgások tanításánál hatékonyan alkalmazott stratégia a problémamegoldás stratégiája is.

Előnye, hogy a tanulók saját maguk élményszerűen fedezik fel a megoldásokat. A tanulók optimális képességeinek kibontakozására ad lehetőséget. Ennél a stratégiánál célszerű olyan problémaszituációt kialakítani, amelynek ismeretlen elemei kiváltják a tanulókban az érdeklődést és az igényt a probléma megoldására. A problémahelyzet sikeres megoldásához a tanulóknak rendelkeznie kell olyan tapasztalattal, amely segít a megoldásban.

A testnevelés és a sportoktatásban dolgozó szakemberek számos oktatási stratégiát hasznosítanak, amelyek közül néhányat bemutatunk. Az oktatás tartalma, annak sajátosságai jelentősen befolyásolják az oktatási stratégiák alkalmazását és megválasztását.

1. Мидж и Бринкерхофф охнули в унисон. - Истина такова: вы должны оставаться здесь в озере, но нет причин, чтобы ваш спутник не мог отправиться с нами.
2. Tslab az opciókhoz
3. Helyi bitcoin és
4. Pénzt keresni online nagyon gyorsan
5. В наступившей тишине Хилвар некоторое время разглядывал робота. Он уже видел такие же раньше -- в пустыне за пределами Диаспара, и они теперь сказали ему, что путешествие к планете оказалось напрасным.
6. Честно говоря, я бы предпочел.

Mivel az oktatási stratégia sok résztényezőből - eljárásmódok, oktatási módszerek, szervezési módok, oktatási eszközök — áll, amelyeket konkrét célok érdekében alkalmazunk így röviden tekintsük át ezeket is.

Mozgásos cselekvések oktatásánál a módszer fogalma, értelmezése, a motoros oktatás sajátosságai miatt némiképp módosul. A mozgásos cselekvések oktatásánál, oktatási módszeren, a tanár és a tanuló olyan együttes munkaeljárásait értjük, amely a nevelés — oktatás feladatainak megoldására szolgálnak Makszin, Az oktatási módszerek csoportosítása a mozgásos cselekvések oktatásánál stratégiák gyakorlása lehetőségek szerint sokfélekép lehetséges, jelen könyvben Rétsági és Hamar csoportosítását mutatjuk be: tipikus metodikai eljárások verbális metodikai eljárások magyarázat, utasítás, vezényszó, egyéb eljárások vizuális metodikai eljárások közvetlen bemutatás, és közvetett szemléltetés gyakorlati opció turbó opciók stratégia eljárások segítségadás — biztosítás, gyakoroltatás — gyakorlás összetett metodikai eljárások verbális, vizuális és gyakorlati: hibajavítás a motoros cselekvésoktatásban alkalmazott sajátos metodikai eljárások utánzás és hasonlat.