Tanulságok az opciós kereskedelemről

Piachálózati modellek A magatartási feltevések két körének - hiperracionalitás, valamint az opportunizmus hiánya versus korlátozott racionalitás és dolgozni és pénzt keresni akarok - igencsak tanulságok az opciós kereskedelemről következményei vannak a piaci hálózatok valószínű mintáit illetően.

Élet a COVID után – árváltozások az e-kereskedelemben

A következményeket két szinten vehetjük szemügyre: a mikrohálózatok és a makrohálózatok szintjén. Figyelembe kell venni továbbá a piaci hálózatok következményeit - a makrohálózatok szerkezetének hatását az árakra lásd 1. A mikrohálózatok modelljei. Az alapvető kérdés: Hogyan alakítják az egyéni szereplők egocentrikus hálózataikat? Az opportunizmus hiánya továbbá azt jelenti, hogy a szereplők egyetlen motivációja a legjobb ár megtalálása, és a piacszervezők sohasem fogják vissza részvételüket.

A gazdasági élet szociológiája

Ebben a helyzetben a szereplők mikrohálózatainak kiterjedtnek kell lenniük: átlagosan minden szereplő sok más szereplővel kereskedik, és minden kereskedelmi kapcsolatban nagy mennyiségeket forgalmaznak mennyiség alatt az opciós szerződések számát értve.

Opportunizmus és korlátozott képességek nélkül a szereplők nem hajlanának az ügyletek csökkentésére vagy korlátozására.

Habár egyéni eltérések előfordulhatnának, az egyes szereplők által létesített kapcsolatok átlagos mennyiségének és az egyes kapcsolatokban forgalmazott átlagos mennyiségeknek egyaránt magasnak kellene lennie.

A korlátozott racionalitás és opportunizmus feltevése mellett a szereplők kereskedésük korlátozására és visszafogására kényszerülnek.

52008PC0644

A résztvevőket korlátozott információbefogadó és -feldolgozó képességük arra kényszeríti, hogy szűkebbre szabják partnerkereső tevékenységüket. Továbbá az opportunizmus a kereskedelem lanyhulását eredményezi, amint a piacszervezők csökkentik részvételüket. Az ügyletek korlátozásának egyik módja a közelben lévőkkel való kereskedelem.

A hibák a brókerek közti távolság négyzetével fordítottan arányosan nőnek Hogy csökkentsd a kockázatot, azokkal kereskedsz, akik közel vannak; pénzről van szó. Például ha egy bróker bizonyos százalékot kap egy ügylet után, és hibázik, akkor esetleg 20 másik ügyletre lehet szüksége, hogy behozza a veszteséget.

Ez a viselkedés - az ideáltipikus feltételekhez képest - alacsonyabb átlagokat eredményez az egyes szereplőkre jutó kapcsolatok számában és az egyes kapcsolatokban elcserélt mennyiségekben. A korábban tárgyalt okok miatt azt várom, hogy e két mikrohálózati jellemző nagy és kis tömegben lényegében ugyanúgy jelentkezik. A makrohálózatok modelljei. Elegendő számú ügyletet feltételezve a tanulságok az opciós kereskedelemről mikrohálózatoknak differenciálatlan átfogó piaci hálózatokat kell eredményezniük.

Különösen többszörös alcsoportok kialakulásának nem lenne alapja; ideáltipikus feltételek között a makrohálózat szerkezete egyetlen egységes klikk lenne Vegyük észre, hogy a tömegméret nem lenne a hálózati struktúra fontos meghatározója. A tömeg akár nagy, akár kicsi, a teljes hálózat egyetlen sűrű tanulságok az opciós kereskedelemről lenne.

Az opciós piacokon a piaci differenciálódás a többszörös alcsoport-formálódás mértékének legfontosabb meghatározója a méret. A méretnek a piaci differenciálódásra gyakorolt hatása statikusan és dinamikusan hasonló. Ha állandónak vesszük az egyes szereplőkre jutó átlagos kapcsolatok számát és az egyes kapcsolatokban elcserélt átlagos mennyiségeket, akkor egy nagy tömegnek sokkal differenciáltabbnak kell lennie, mint egy kicsinek. Hasonlóképpen, a mikrohálózatok állandóságát feltéve, a tömeg méretének növekedésével a kereskedelem egyre decentralizáltabbá, szétszórtabbá és fragmentáltabbá válik, növelve ezáltal a szerkezeti differenciálódást.

Ezért egy nagy tömegnek nagyobb fokú differenciáltságot összetett klikkeket kell mutatnia, mint egy kicsinek, és a tömeg méretének növekedése szükségképpen fokozza a differenciálódást.

Mint azt a következőkben röviden szemléltetni fogom, a méret a mikroökonómiában és a szervezetelméletben egyaránt alapvető fogalom. Ha nem korlátozott racionalitásról és opportunizmusról volna szó, akkor ez az elemzés is alátámasztaná ezeket a premisszákat. Én azonban úgy találtam, hogy a nagy méret és a növekedés növeli a piaci differenciálódást, csökkenti a versenyt, és rontja a piac teljesítőképességét, a kis méret és a stabil létszám csökkenti a piaci differenciálódást, fokozza a versenyt, és javítja a piac teljesítőképességét.

A szervezetelméletben a méretet tekintik a szerkezeti differenciálódás elsődleges előidézőjének pl. A formális szervezetek például a nagy méretből fakadó problémákkal a felelősség szervezeten belüli megosztásával birkóznak meg.

Blauval szemben - aki a differenciálódást a nagy mérethez történő racionális alkalmazkodásként magyarázza - én úgy érvelek, hogy a piac azért differenciálódik, mert a nagy méret és a növekedés meghaladja a szereplők azon képességét, hogy hatékonyan kommunikáljanak.

Egy empirikus piac azonban nem rendelkezik efféle - a méretet korlátozó vagy kordában tartó - beépített tényezőkkel, és gyakorlatilag változatlanul terjeszkedhet, túllépve a kommunikációs képességeken és gyengítve a teljesítőképességet. A piac mérete és a differenciálódás közti hipotetikus kapcsolat összhangban van Mayhew és kollégái modelljével.

Ők azonban pusztán rögzítenek egy kapcsolatot a méret és a differenciálódás között. Az én érvelésem részletesen leírja a részvényárfolyamok ingadozása, a méret, a differenciálódás és a következmények közti oksági kapcsolatokat a korlátozott racionalitás és az opportunizmus feltevése mellett. Bár történetesen a méret önmagában is okozhat differenciálódást, az itt vizsgált piaci helyzetben a differenciálódást sajátos társadalmi folyamatok eredményeként mutatjuk be.

Az elmúlt bő három hét néhány kemény leckét tanított meg az olaszországi munkásoknak, lévén, hogy a válság terheinek nagyja az ő vállukra terhelődött.

Ebben az elemzésben az árak szórására összpontosítok, pontosabban az árfolyam-ingadozásra. Kétféle árfolyam-ingadozás érdekes: az alapul szolgáló részvény és az opció árfolyam-ingadozása.

Az opciós piac vizsgálatának egyik analitikus előnye az, hogy a szóban forgó piac származékos piac - árfolyamai az alapul szolgáló részvény árfolyamától függenek.

Az alapul szolgáló részvény árfolyam-ingadozását ellenőrizve lehetővé válik, hogy megbecsüljük a hálózati struktúrának az opció árfolyamára gyakorolt hatását. Az itt vázolt modellben a részvényárfolyam ingadozását külső változónak, az opciós ügyletek inputjának, az opció árfolyamának ingadozását pedig az opciós ügyletek következményének vagy outjának tekintjük.

A devizapiac Ahogyan a gazdaságban minden ár a kereslet és kínálat kölcsönhatása nyomán alakul ki, a valutaárfolyamot is a háztartások, vállalatok és pénzügyi intézmények vételi és eladási szándékai határozzák meg. Azt a piacot, amelyen a nemzetközi valuták kereskedése folyik, devizapiacnak nevezzük. A devizapiac szereplői A devizapiac legfontosabb szereplői a kereskedelmi bankok, a külkereskedelemben részt vevő vállalatok, a nem banki pénzügyi intézmények mint a befektetési alapok vagy a biztosító társaságok és a központi bankok.

Az ideáltipikus feltételek mellett kialakuló egyetlen, nagyon sűrű klikk nagyfokú versenyt képvisel a piacon. A korlátozott racionalitásból és opportunizmusból fakadó korlátok nélkül a piacszervezők képesek lennének az összes ajánlatot áttekinteni és agresszív versenyt folytatni saját ajánlati-vételi tartományuk kialakításában. Az efféle agresszív versengés az ajánlati-vételi tartományok szűkülését és egymáshoz való közeledését eredményezné, ami csökkentené a végrehajtási árfolyamok ingadozását.

Röviden: az ideáltipikus makrohálózatok tompítanák az opciós árfolyam ingadozását. A piaci teljesítőképesség nyelvén ez azt jelenti, hogy egy ilyen tompító hatás javítaná a piac szabályos működését.

Az itt vizsgált empirikus piachelyeken a méret az opciós árfolyam ingadozásának döntő meghatározója. Nagy piacon a szűkített mikrohálózatok eredményeként a piaci szereplők közti kommunikáció átható képessége csökken.

Megőrizni a munkád

Hasonlóan hat a kommunikációra a növekedés is; a piac növekedésével a szereplők egyre kevéssé képesek egymással kommunikálni. A nagy méret és a növekedés a piaci kommunikáció átható képességének csökkenését idézi elő, a piacszervezők ajánlati-vételi tartományainak tágulását és széttartását, valamint az opciós árfolyam ingadozását eredményezve. Ez a folyamat a piaci rend aláásásával gyengíti az opciós piac teljesítőképességét.

Zaj van, alig lehet hallani valamit. Akkor fordul elő, amikor a tőzsde változik. Néhánynak jól forex bankköltség, elmondják másoknak, és így sokan átjönnek.

Időnként van egy kis kavarodás.

Egy bizonyos ponton túl a méret növekedése összetett klikkek kialakulásához vezet. Ez a differenciálódás felerősíti a méretből fakadó kommunikációs problémákat, és erősíti az opciós árfolyamok ingadozását. Bár a fragmentáltság hozzájárul az árfolyam-ingadozáshoz, érdemes megjegyezni, hogy a nagy méret és növekedés a megnőtt árfolyam-ingadozás fő oka. Még ha a piac nem is nő elég gyors ütemben ahhoz, hogy fragmentációt idézzen elő, egy nagy piac önmagában hajlamos ingadozó árfolyamot tanulságok az opciós kereskedelemről.

A kis méretnek nem kell növelnie az árfolyam-ingadozást; valójában a kis méret elősegíti az árfolyam-ingadozás csökkenését. Bár a szereplők kis piacon éppúgy alá vannak vetve a korlátozott racionalitásnak, az egyes szereplőknek kevesebb kommunikációs partnerrel van dolguk, mint nagy tömegben tevékenykedő társaiknak.

A résztvevők viszonylag nagy százalékával képesek kapcsolatba lépni, ennek következtében igencsak tisztában vannak a tömegben fellelhető ajánlatokkal. Ilyen információk birtokában a szereplők keményen versenyezhetnek ajánlati-vételi tartományaik kialakításakor. Az efféle agresszív verseny a szereplők ajánlati-vételi tartományainak összeszűküléséhez és összetartásához vezetne, ami az opciós árfolyamok ingadozásának csökkenését eredményezné.

Az opciós árfolyamok ingadozásának lényeges csökkenése javítaná a piac szabályos működését, amit a piac teljesítőképességének javulása jelezne.